A cirkusz története

A cirkusz amióta világ a világ mindig jelen volt a történelem folyamán. Már az ókori egyiptomban is voltak zsonglőrök, akrobaták akik a fáraó palotájában szórakoztatták az isteni fáraót és udvartartását.  Követték egymást a korok, birodalmak tündököltek és buktak el egymás után de a cirkuszosok ősei mindig ott voltak minden királyi udvarban, nevezetes eseményen. A Római birodalomban hangzik el először a cirkusz kifejezés.

A fogathajtó versenyek helyszínét hívták circolónak vagy circónak a Latin ajkú országokban még ma is így hívják őket jelentése kör. A gladiátor jàtékok  a népnek szóltak, a plebejusoknak az átlagembereknek. A császár és a patriciusok ezzel tudták kordában tartani a népet. Kenyeret és Cirkuszt a népnek tartja a közmondás. A középkorban minden királyi udvarban, minden gróf vagy uraság portáján megfordultak őseink kik addigra már vándoroltak egyik kastèlyból a másikba. Fejlődött és bővült a repertoár, színes volt a paletta.

Az artista mutatványok mellett  bábszinházakat, színielőadásokat is bemutattak. Innentől nevezték őket vándor komédiásoknak. Ez a két műfaj szorosan összefonódott egymással és ez ma sincs másképp. A komédiások sokszor megvetés tárgya voltak akiket lenéztek és nem tartottak egyenrangúnak. De mégis mindenhol ott voltak és nélkülezhetetlenné váltak. Akkoriban lett divatos a legtőbb úr udvarában udvari bolondot tartani aki az unalmas napokon szórakoztatta az arisztokráciát, őket nevezhetjük a bohócok őseinek. A modern cirkusz kezdetét 1767-re datálják.

Angliában Philipp Asthley nyugalmazott katonatiszt miután leszerelt a katonaságból, alapította az első cirkuszt. Római mintára köralakú porondot készített egy bérelt épületben amiben lovasprodukcióit bemutatta. A porondot a franciák nevezték el manézsnak, melyet ma is így hívnak a cirkuszvilàgban. Asthley cirkusza nagy sikert aratott és hamaraosan sokan utánozni kezdték őt. Egyre másra alakultak újjabb cirkuszok.

Kezdetben lovas produkciókat láthatott a közönség de hamar rájöttek arra, hogy ha meg akarják tartani népszerűségüket színesíteni kell tárházukat. Igy kezdtek el egzotikus állatokat hozatni a cirkuszokba és a cirkusz diadalútja szárnyra kelt. 

A tengerentúlon Fineas Barnum volt az aki először készített vászonanyagból készült cirkuszi sátrat. Kezdetben fura kinézetű embereket mutogatott sátrában, torzszülötteknek hívták őket.

A sátoros cirkusz hamar népszerű lett a komédiások között is, hisz egyszerűbb és olcsóbb volt felállítása mint egy épület bérlése. Bár a komédiások előtte is folyamatosan úton voltak de ettől fogva zord idő esetén is tudtak előadásokat tartani. Ekkoriban kezdték vándor cirkuszoknak hívní őket, hisz vándoroltak egyik faluból a másikba. Új hely új pénz mondták őseink és ez a mondás és életmód apáról fiúra szállt. Ekkortájt alakultak ki az első cirkuszos dinasztiák. Például Svájcban a Knie és Nock család, Németországban a Renz valamint a Krone család. Franciaországban a Gautier család. Magyar vonatkozása is van a Gautier családnak. Bármilyen hihetetlennek hangzik is de Jean-Baptiste Gautier aki cirkuszigazgató volt Magyarországon halt meg 1822-ben. Fia Joseph Gautier szintén hazánkban halt meg Budapesten 1846.szeptember 18-án. Valószínünek tűnik, hogy a XlX. Szàzad közepén màr látogatták hazánkat vándorcirkuszok bár feljegyzések nem nagyon vannak róluk de ne feledjük, hogy az első nyomda csak 1848-ban kezdte meg működését, így nem volt még újság.

A cirkuszok alapfelszereléséhez tartozott a vászonból készült sátor melyet faggyúval kentek be, hogy vízhatlan legyen. Fából voltak a főárbócok (masztok) amire a sàtrat kézzel kellett felhúzni, a sátort tartó körrudak és a földbe vert cölöpök amikhez a sátrat kifeszítették. Ezek mind fából voltak és sűrűn kellett cserélni őket. A cirkusz részét képezték a felszerelést szállító szekerek vagy kocsik valamint az állatszállítók és a lakókocsik.

 

Received 162235131739935

Természetesen minden fából készült és lovak vontatták a kocsikat. A XlX. Század végén kezdtek megjelenni az első Magyar cirkuszos családok kiknek zöme Német, Cseh és Francia eredetű volt.
Budapesten a Városligetben eleinte az olasz Barrocaldi majd később a holland Wulf Ede épített állandó cirkuszt de a városligeti vurslit gyakran látogattàk az utazó társulatok is. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdagsága vonzó volt a legtöbb cirkusz számára.

Egy vándorcirkusz 4-5 év alatt járta körbe az országot. Gyorsan elterjedtek a cirkuszok hazánkban, sok közülük már nem is létezik. A nagyobb cirkuszok közé tartozott a Kludszky a Kratejl és a Winicky és a Picard akik a nemrég említett Gautier család leszàrmazottai voltak. Az 1. Világháború kitörése átrendezte a megszokott világot. A Monarchia megszűnt és vele sok nagynevű cirkusz is eltűnt. Új idők jöttek és új cirkuszok alakultak. Az újjonnan alakult cirkuszok közül a legrégebbi amely idén ünnepli 100. Születésnapjàt az Eötvös cirkusz.

A XX.  Században nagy átalakuláson ment keresztül a cirkusz. A lovak vontatta kocsik helyét előbb a traktor majd a teherautók vették àt, így kevesebb idő kellett eljutni egyik városból a másikba. A kézzel varrt sátrak helyét átvették a sàtorgyárakban készült modern sátrak és a század végéig teljesen átalakult az egész cirkuszvilág. A tradicionális cirkuszok megmaradtak gyökereiknél ugyanakkor nagyon sokat változtak. Megjelent a színen az Újcirkusz és a Cirkuszfesztiválok. A cirkusszal együtt a közönség is sokat változott és velük együtt igényeik is. A XXI. Szàzadban a műsorok magas színvonala adja cirkusz és cirkusz között a különbséget. De egy dolog nem változott az elmúlt évezredekben! Ez a cirkusz varàzslata amely magával ragadja a nézőt és az előadót egyaránt, hisz az élőműsor varázsa utánozhatatlan és egyedülálló.

Eotvoscirkusz9

Szólj hozzá!